A tanítás | Baráth Zoltán ∞−𝑥=∞

Pedagógus hitvallásomat alapvetően a következő idézet határozza meg:

J. W. Goethe: „Ha úgy viselkedsz valakivel szemben, amilyen ő valójában, akkor egyre rosszabb lesz– de ha úgy bánsz vele, amilyennek lennie kellene, akkor olyanná is válik, amilyennek lennie kellene.” Jellemző hitvallásomra még Reményik Sándor: Akarom című versében megfogalmazott gondolat. Teljesen egyetértek C.G. Jung-al, amikor azt írja: „A tanári munkára való felkészülés nem képzelhető el önnevelés nélkül. És: ezzel a dologgal soha nem lehetünk készen.” Én is azt gondolom, a jó tanár személyiségének olyannak kell lennie, ahogy azt Carl Rogers megfogalmazta: „Az empátia, a bizalom, a kongruencia (megegyezés, megfelelés, bővebb értelemben verbális és nem verbális csatorna együtt van, és a benne lévő érzelmeket fejezi ki = az illető hiteles, kongruens.) és az elfogadás légkörében minden személyiség alkalmassá válik a tanulásra”. Az általános, kötelező oktatásban, melyet egyre inkább a hangsúlyváltás jellemez: a „kodifikált” vagy „explicit” tudás helyett a tanuló személyes és szociális kompetenciáiba beágyazódó, „hallgatólagos vagy passzív” tudás kerül előtérbe. A zenetanári hitvallásommal kapcsolatban Végh Dániel tollából származó írás harmonizál a legjobban.[1] Megkerülhetetlen probléma a felsőoktatás, hiszen a tanárokkal szembeni követelményeket ott határozzák meg. Végh Dobszay László által elkészített MAB jelentés 2009/8/VIII/1/1-11. számú határozatai[2] alapján írt cikket a fidelio.hu portálon. Végh idézete a Dobszay tanulmányból rámutat egy sarkalatos pontra a még ma is élő „jó zenetanár” nézettel kapcsolatban. „Dobszay László cikkeiben kíméletlen pontossággal mutatott rá, hogy a szólistaképzésre berendezkedett magyarországi zeneművészeti felsőoktatás struktúrája alapvetően elhibázott.” Véleményem szerint a jó zenetanár több mint jó szólista – elsősorban ember (magas empatikus képességekkel), másodsorban aktuális módszerekkel felvértezett pedagógus, harmadsorban friss szakmódszertani tudással rendelkező hangszeres zenész, lelkes, elhivatott. Mindezek miatt nem értek egyet az idézett Dobszay László nézeteivel, aki azt írja a bizottsági jelentésben: „………….a kamarazenei profil és a zenekari gyakorlat fejlesztésében látja a jövőt, s határozottan állást foglal a művészképzéstől elváló és nagyobb hangsúlyt kapó zenetanárképzés bevezetése ellen.” Velem ért egyet Végh Dániel is cikkében.

A jövő zeneoktatása problémáinak megoldásában kulcsfontosságú szerep a kreativitásé lesz. 2012. július 20-án az MZMSZ-nek beadott tanulmányomban megfogalmaztam a zeneoktatás azon gondjait, amelyek a zeneoktatásban résztvevők nagy részének (70%-90%) problémái, az hogy a zeneiskola elhagyása után, egyedül már nem tudnak hangszerükön játszani (kottaolvasás, technikai problémák). Ennek javítására gondolom fontosnak a zenei kreativitás fejlesztését minden hangszeren. Szerencsére az én tárgyam a számítógépes zene alapvetően a kreativitásról szól!

[1] http://fidelio.hu/klasszikus/magazin/kibol_lesz_jo_zenetanar

[2]http://www.google.hu/#hl=hu&q=Mab+jelent%C3%A9s+zeneoktat%C3%A1s&oq=Mab+jelent%C3%A9s+zeneoktat%C3%A1s&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=s&gs_upl=16221l21251l0l16l16l2l13l0l0l186l186l0.1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.&fp=eff1442356d56f8f&biw=1440&bih=675

5. pedagógiai értéktár 2 – jó gyakorlat

Új zenepedagógiai eszközök

Zenealkotás tanítása számítógép és szintetizátor segítségével.

Számítógép, szintetizátor alkalmazása a zenei fantázia, kreativitás fejlesztésére. Célom, hogy a növendék zenei képességeinek fejlesztése mellett legyen a növendéknek átfogó, élményszerű képe a zene szerkezetéről, a művek formájáról, rendszeresen foglalkozzon a növendék zeneírással, improvizációval, erősítse a kortárs zene iránti nyitottságot. Ismerje meg és kísérje figyelemmel az új számítógépes zenei alkalmazások és digitális eszközök fejlődését, legyen képes azokat önállóan használni.

Tegye lehetővé, hogy már kisebb korban képesek legyenek a gyerekek a zenealkotásra. Arra épít, hogy szinte minden gyermek közelében ott van a számítógép, ami az elképzelt zenei anyagot rögzítheti. Nem baj, ha az első időkben az elképzelt és rögzített anyag pontosan nem fedi egymást. A tárgy egyik célja pontosan az, hogy az elképzelt és rögzített zenei anyagot közelítsük egymáshoz.

Eljárások bemutatása

A számítógépes zenében saját módszert alakítottam ki.

Dallamírás

Egyszerű autentikus kadenciára dallamot íratok. A saját dallam szorosabbá teszi a gyermek kapcsolatát, az amúgy száraz harmóniasorral. Pillanatok alatt bevésődik a kerülendő párhuzamok problémája, a dallam és az akkordok viszonya, az egyszerű formák, zenei elemek szerepe. A gyermek először improvizál az akkordsorra, azért hogy a fejben meglévő elképzelés és a valóságos megszólalás közeledjen egymáshoz. Lehetőségek, variációk keletkeznek, ami által érdekessé és szórakoztatóvá válik az óra. A saját dallam szinte olyan érzéseket kelt, mint a szülői viszony. A végén programba írjuk a dallamot. Ha kell, javítjuk.

Második feladat: dallamot megharmonizálni. Az első feladatban megoldandó problémák megfordulnak. Most a meglévő dallamból kell harmóniai variációkat felvázolni. Itt meg a harmóniák funkciói vésődnek be. Ennél a feladatnál inkább a tudatosság dominál. Mindkettő feladatnál visszahallgatható és hangszerelhető a darab.

Harmadik feladat: otthoni, megkötés nélküli darab elemzése javítása.

A növendék számára ez a legfontosabb, hiszen ebben minden saját. Az önálló szerzemények nagyban függnek a gyermek környezetében hallott zenéktől. A darabból egyből kihallatszik, milyen zenét szeret. A szerzemény minősége pedig az órákon elsajátított elméleti tudást is tükrözi.

A leghasznosabb szembesíteni – az ugyan már számítógépről visszahallgatott zeneművet – élő előadással. Itt kapnak igazi tapasztalatot az élő előadás szépségéről, nehézségeiről, lehetőségeiről.

Ilyen új helyzet, hogy a számítógép lejátszza, amit a gyermek kitalál.

NEM CSAK ABC-S HANGOK VANNAK! Ez egy új játék, amely kikerülve a műfaji, stílusbeli függőséget – eljuthat a szakközépiskolai zeneszerzés tanulmányokig. De ez csak hab a tortán. A többiek viszont mennyivel mélyebben ismerik meg a zeneműveket. MÁSÉT IS KÖNNYEBBEN BEFOGADJÁK, JOBBAN MEGÉRTIK.

A legfontosabbak és legérdekesebbek a hozott feladatok.

Általában küldik hozzám a növendékeket. Majdnem minden zenetanárnak van olyan növendéke, aki komponál vagy improvizál. Itt nem „szimfóniákról” van szó, hanem a zenei kreativitás apró jeleiről. Ezeket az apró darabokat, ötleteket kottapapírra írva, sokszor pontatlanul rögzítik. A számítógép használatának jelentősége abban van, hogy a rögzített zenei anyagot korrektül, még ha némileg gépies pontossággal és hangzással játszza le.

Tanulási képességek fejlesztése

Miért lehet ez a téma hasznos a növendékeknek?

A zenei fantázia fejlesztése a számítógép segítségével könnyebben és előbb kialakítható.

Ma a számítógép zenei felhasználásával lehetőség nyílik a zenei fantázia korai fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy a zene gyakorlati elsajátításával egyidejűleg a növendékek tapasztalatot szerezhetnek a komponálás, hangszerelés, a hangszínkeverés és még sok minden más területéről. Mindezt a klasszikus zenei tanulmányokon és saját kompozíciójukon, improvizációjukon keresztül kreatív módon tehetik.

A számítógép adja a lehetőséget:

Bármilyen zenekart biztosít, hogy darabodat eljátssza. Bármilyen extra hangot képes előállítani, amire éppen szükség van. A hangszerelésben segít a partitúra és a szólamok elkészítésében, ha a darabot élő zenekarral akarod eljátszatni. A rögtönzésben partner, nem kell egyedül csinálni.

Hangfelvételt lehet készíteni, szerkeszteni. Zenei képességeket fejleszt. A kész zeneműveket rögzíteni, megosztani és tárolni lehet. Növeli a készséget arra, hogy saját zenét írjanak a növendékek.

A zenei kreativitás különösen jó arra, hogy a növendék „kiírja”, „kizenélje” magából az érzéseit.

Ahogy a növendék egyre jobban tud komponálni, rögtönözni, számára a zene egyre jobban érthetővé válik, azt egyre jobban tudja élvezni. Jobban megérti majd mások szerzeményét is.

Az a szándék, hogy a komponálás és az improvizáció a zenei tanulmányok során olyan természetes legyen, mint több száz évvel ezelőtt. Legyen eszköz a zene jobb megértésére.

A növendék megtudja, hogy hogyan bontakoztassa ki önálló zenei elképzeléseit, hogyan fejlesztheti az improvizációs készségét, hogyan használhatja fel a kottagrafikus, a hangszerelés, a zeneelmélet, a formatani ismereteit, milyen hagyományos elképzelések és új lehetőségeket vannak ezen a területen.

A zene kreatív megközelítése robbanásszerűen segíti a zenei írás-olvasás színvonalának javítását, a zeneművek mélyebb átélését, megértését, a zenéhez való pozitív viszonyt. (én is komponálok, kíváncsi vagyok a te szerzeményedre is), a kortárszenéhez való pozitív viszonyt, a többi művészeti ághoz való viszonyt. Segítségével gyorsabban, esetleg alaposabban és más megközelítésekből végezhetjük el a munkát. Objektív.

Lehetőséget ad más területekkel kapcsolatra, illetve együttműködésre. Lehetőséget ad az egyéni képességfejlesztésre. Lehetőséget ad a zenei belső hallás, a zenei fantázia korai kibontakoztatására.

Hangszereléseinket akár nagyzenekari hangzásban is meghallgathatjuk. A hangszerkíséretek „munka” részét megoldja. A saját kottáinkat profi minőségben tudjuk kinyomtatni. Nem kell a kottamásolással bajlódnunk. Kutatásra az egész világ tudását, könyvtárait, tudományos munkáit, zenéit, filmjeit stb. biztosítja. (Internet)

Kodály annak idején úgy látta, hogy az énekhang segítségével javíthat a társadalmi zenei ízlésen. Most ehhez hozzátársulhat egy eszköz, amely plusz lehetőséget adhat a fejlődéshez. Ez a számítógép, aminek a jelentősége a kreativitás korai megtartásában és fejlesztésében van leginkább.

A módszer transzferhatásának bemutatása

Az általános, kötelező oktatásban, melyet egyre inkább a hangsúlyváltás jellemez: a „kodifikált” vagy „explicit” tudás helyett a tanuló személyes és szociális kompetenciáiba beágyazódó, „hallgatólagos vagy passzív” tudás kerül előtérbe;

Ezek közül a számítógépes zene tárgy különösen erős hatással van az info-kommunikációs kompetenciára, az önálló tanulásra, a kezdeményezőképességre és a vállalkozói kompetenciára.

Életünk bonyolultsága miatt számtalan nem várt, új jelenséggel találkozunk. Mindenre nem tudjuk felkészíteni a gyerekeket, ezért a változásra, az új szituációk kezelésére kell koncentrálnunk.

A hátrányos helyzetű tanulók támogatása

Hasznos lehet a mozgáskorlátozottak zenére történő oktatásában éppúgy, mint az egészségesekében, vagy az értelmi fogyatékosok estében is. Kiválóan alkalmas egyéni és közösségi oktatásban. Az Internet pedig a távoktatás beláthatatlan lehetőségét tárja elénk.

Egyszerű hasonlattal a számítógép olyan, mint egy végtelen oldalú könyv, egy lexikon, ahol minden meg lehet találni. Olyan, mint egy jó barát segít megvalósítani dolgainkat.

Értékelés a zenetanításban

A több évtizedes tapasztalatom az, hogy a művészetoktatásban, különösképpen a zeneoktatásban a számszerű értékelési rendszer nem helyes. Ezt több fórumon, több neves szakember is elismerte.

A növendékeket a jegy nem igazán motiválja. A lényeg az előző állapothoz képest a fejlődés érzése, az érzés, amit a zenélés élménye ad. Ez nem számszerűsíthető.

Az előírások azonban rákényszerítenek bennünket a számszerű értékelési rendszerek alkalmazására.

Értékelési rendszerünk erőssége, hogy folyamatos, pozitív irányultságú, mindig a gyakorlati alkalmazást teszi a központjába. Ez szóbeli értékelés, amit a növendék és a szülő is vár tőlünk, s általában elfogadja, pozitívan értékeli. Ezt követem jómagam is.

Ha az anyag megköveteli összefoglaló értékelést tartok. Ez a növendék számára világossá teszi hol tart, milyen további elvárásoknak kell megfelelnie. Lényeges értékelési forma a hangverseny után megtartott tanári értékelés. Bár a hangverseny anyaga általában az elvárható szinthez képest alacsonyabb, a fellépésből adódó egyéb nehézségek, pl. izgulás, közönség előtt teljesítés fontos teljesítmény tényező mint a növendék, mint a szülő számára. Ennek szóbeli értékelését rendkívül fontosnak tartom, az évek során egyre fontosabbnak, hisz a motiváló erő itt sokszoros, nagyobb mint a vizsgákon vagy mint az órákon.

A számítógép alkalmazása a zeneoktatásban

1999-ben az OM bevezetett egy új zeneiskolai tantárgycsoportot, az „Elektroakusztikus zenét”, amelynek része a „Számítógépes zene” tantárgy. A tantárgy szakmai programja megfogalmazza a mostani és a valószínű jövőbeli lehetőségeket: mire lehet használni a számítógépet a zeneoktatásban.

Ezeket a következőkben látom:

zenei képességfejlesztés,
hangszerelés,
hangszínszerkesztés,
improvizáció,
komponálás

Miért lehet ez a téma hasznos a növendékeknek?

A zenei fantázia fejlesztése a számítógép segítségével könnyebben és előbb kialakítható.

A kodályi gondolat:

Idézet a „Százéves terv”-ből:

„CÉL: MAGYAR ZENEKULTÚRA„

Eszközök: a zenei írás-olvasás általánossá tétele az iskolán keresztül.

Egyben a magyar zenei szemlélet öntudatra ébresztése a művészi nevelésben csakúgy, mint a köznevelésben.

A magyar zenei közízlés felemelése, folyamatos haladás a jobb és magyarabb felé.”

A kodályi gondolat továbbgondolása:

· A zene kreatív megközelítése robbanásszerűen segíti:

· A zenei írás-olvasás színvonalának javítását.

· A zeneművek mélyebb átélését, megértését.

· A zenéhez való pozitív viszonyt. (én is komponálok, kíváncsi vagyok a te szerzeményedre is)

· A kortárszenéhez való pozitív viszonyt.

· A többi művészeti ághoz való viszonyt.

„Csak a legjobb elég jó egy gyermeknek” mondta kb. Kodály. Miért mondta? Azért, hogy a gyermek a legjobb ízlésű és a leghatékonyabb zenedarabokon tanulja meg a zene nyelvét. Miért tanítjuk a zenét? Nagyrészt azért, hogy a gyermek személyisége, egyéni kognitív és mentális fejlődése a leghatékonyabb legyen.

Azt állítom, hogy a gyermeknek a saját szerzeménye a legjobb.

Lehet-e befolyásolás nélkül improvizációra és komponálásra tanítani a gyermeket?

Igen vannak olyan elemek. Már megfogalmazta Apagyi Mária és Gonda tanár úr is. Összefoglalom: ismétlés, variálás, funkciók (feszültség-oldódás), ellentét, párhuzam, fejlődés, leépülés, egyensúly, folyamat, szimmetria, aranymetszés. Ezek mind olyan elemek, amelyek műfajtól és stílustól függetlenek.

Mindennek ellenére nem kellene gyökeres változás, csak a hangszeres és elméleti tudást a felfedezés örömének hatalmas segítségével kellene tanítani. Lehet, hogy mégsem ilyen egyszerű! A zenetanárnak tudnia kellene improvizálni, komponálni, hangszerelni, nem szabad elfelejteni a zeneelméletet, egy kicsit ismernie kellene a jazz-elméletet is, ÉS A PEDAGÓGIÁT!

Kodály annak idején úgy látta, hogy az énekhang segítségével javíthat a társadalmi zenei ízlésen. Most ehhez hozzátársulhat egy eszköz, amely plusz lehetőséget adhat a fejlődéshez. Ez a számítógép, aminek a jelentősége leginkább a kreativitás korai megtartásában és fejlesztésében van.

A megváltozott körülmények ellenére is vannak olyan örök értékek, amelyeket sohasem szabad feladni, mert a lényegünket érintik. Ilyen örök érték a kodályi gondolat „legyen a zene mindenkié” De milyen zene, teszik fel sokan a kérdést? Egyáltalán mi manapság a hagyományos értelemben vett zene?

Megyek koncertre! Ez az igazi zene!- mondja a havy metal rajongó. Ugyanakkor sokakat könnyekig meghat Freddy Mercury éneklése. A felsőoktatásban diplomát – jó diplomát – szerzett zenész a könnyűzenében keresi a kenyerét és vallja, hogy igazából az áll hozzá közel. Ennél kényesebb kérdéseket pedig nem merünk feltenni magunknak!!! Pedig a sűrűsödő bajokból való kitörésünket jelenthetné. Pl. Miért is tanítunk múzeumi zenét? Miért tanít a képzőművészet saját alkotásokon keresztül? Talán a képzőművészetben nem a legjobb kell a gyermeknek?

Csak egy mondatot emelek ki a Spinger Hungarica Zene Atlaszából: az akusztikai anyagot a szellemi tartalom alakítja át zenévé. Én a továbbiakban ezt értem zene alatt, valamint azt a zenét, ami lélek mélyéig hat, előhozva az emberből a legjobbat.

A bemutatott feladat:

Egyszerű autentikus kadenciára dallamot írni. A saját dallam szorosabbá teszi a gyermek kapcsolatát, az amúgy száraz harmóniasorral. Pillanatok alatt bevésődik a kerülendő párhuzamok problémája, a dallam és az akkordok viszonya, az egyszerű formák, zenei elemek szerepe. A gyermek először improvizál az akkordsorra, azért hogy a fejben meglévő elképzelés és a valóságos megszólalás közeledjen egymáshoz. Lehetőségek, variációk keletkeznek, ami által érdekessé és szórakoztatóvá válik az óra. A saját dallam szinte olyan érzéseket kelt, mint a szülői viszony. A végén programba írjuk a dallamot. Ha kell, javítjuk.

Mindkettő feladatnál visszahallgatható és hangszerelhető a darab.

Harmadik feladat: otthoni, megkötés nélküli darab elemzése javítása.

Növendékeim szüleit mind személyesen ismerem. Kapcsolatunk nem formális. Az éves tematikus program alapján és a konkrét, napi óraterv alapján próbálok tanítani, ám az egyéni oktatásban rejtőző lehetőség, az egyéni problémák megoldására nagyon sokszor a napi terv módosítására késztet. Ha nem is tudom pontosan követni a napi óratervet, az éves terv alapján év végéig pótolni tudom az elmaradt témákat, kicserélve az előbb letanítottakkal.

Az egyéni óráimon folyamatos az értékelés, a perspektívaadás, s ezáltal a továbblépés lehetőségének megmutatása, vonzóvá tétele. Minden óra elején megfigyeléssel, kérdésekkel mérem fel a növendék értelmi, érzelmi és szociális állapotát. Egyéni óráimon folyamatos a személyiségfejlesztés. A közösségfejlesztés a kamaraórákon történik. Úgy alakítom ki a befogadó környezetet, hogy először saját magam vagyok a befogadó. A motivációs eszközök rendelkezésre állnak. A tanórán kívüli tanulásszervezési módszerek közül a hangversenyezést és a zenei tábort alkalmazom legtöbbször. A tantárgyam maga is IKT eszközöket alkalmaz, így azok közül minden órán használok valamit. Alapvetőnek tartom a motiválást, amit a pozitív szemléletű órákon kívül egy sikeres fellépés, egy élményt adó hangverseny is segít. Óráimon, miután a kreativitásra épül, folyamatos az ellenőrzés, az azonnali értékelés. A számonkérés félévkor és év végén szóbeli és írásbeli formában történik.

Rendkívül fontos a pozitív visszajelzés, de a helytelen megoldásokat sem szabad szó nélkül hagyni. Általában igyekszem rávezetni növendékeimet, hogy saját maguk érzékeljék a problémákat, és saját maguk tudják a megoldást.